sziporkah's life

már nagyon vártam. komolyan. és itt van. állítottunk át órát, meg cseréltünk ruhatárat, beújítottunk egy pár jó kis neonszínnel(na, én nem, én pasztellel) reggelente jobb a kedvünk, a hőmérő higanyszála +23 fok fölé kúszik, a gólyák megint itt vannak, mindenki ablakot pucol, fagyit árulnak, bikinik kerülnek ki a kirakatba, nyitnak a strandok, egyre többen vezetnek(még azok is, akik télen nem mertek)egyre több a szerlmes pár, a görkorizó, a biciklis, mindenki elkezd diétáni, meg minden. na, ez a tavasz.

Hülye egy cím, de nem baj. Ma már nem nagyon látom azt a hazafias csillogást senki szemében. Na, jó ezt nem is várom el senkitől, mert én sem verem a mellem a Nemzeti dal hallatára, és nem borulok térde ha a Himnusz sorai zendülnek fel. Inkább ez az egész a politikáról szól. nem ünnepel együtt a két párt, stbstbstb. na igen, nekem ez a nap inkább azt hozza el, hogy kezdhetem holnaptól a 2 hetes fogyokúrám, mert a nyári cuccok vásárlásánál szeretném, ha az s-es méretet be tudnám gombolni. Ami elég valószínűtlen. de akkor is. töriből mindig egy szokásos "Emlékezzünk Cézárra" órát kellene tartani, mondják ezt egyesek. de kettesek, pl én, leszarom ezt az egészet. mármint a cézáros cuccot. örülök a szabadságnak, fel is csapok egy kokárdát(de csak ha olyan kedvem van) és aztán azon kezdek agyalni, vajona  csoki belefér-e a fogyimba? nem. aztán ideges leszek, letépem a kokárdát, közben bocsánatot kérek a hazámtól(mert nem vagyok valami nagy árpádsávos istennyila) és leülök a fotelbe, egy nagy tábla diabetikus csokival(ami ugyanúgy hizlal)és nézem a paris hilton újabb öribarit keres c. reality-t. ez a március 15-e. isten áldd meg a magyart!(többek között engem is)

Elhiszem miért szereti mindenki ennyire a fogorvost. Hát én is egyenesen imádom őket.(igen, nem kivételezek senkivel, a dentist az dentist marad, ha magas, ha alacsony.punktum!).Szóval igen. A sors annyira szeret engem, és tejszínhabbal dédelget, hogy-és msot figyelj-alsófelsőfogszabályzómvan. Ezt egyben leírni is szar, de nem fáradok azzal, hogy szépen szótagolva leírjam. És ha már alsófelső van, (én így írom, és hívom) amivel úgy nézek ki, mint egy jeti, akkor miért ne lehetne Pont Középen egy Hatalmas Luk? hát na. pont ez van. egy olyan luk a fogsoromon belül, hogy csak tapsolni tudok. juhééj. Úgy nézek ki, mint egy csöves. Szóval muszály volt kiírnom magamból a fájdalmam. És mindent érzést amit a fogsorom közepén található lukkal szemben érzek...

...embernek meg internet. na basszus, most ha olvassa valaki egyáltalán eme sorokat, elgondolkodik azon, hogy most megint mi a jóistent akar ez az ember, egy ilyen értetlen utalással. mert a halnak, logikus, hogy nem kell bringa, mert nincs lába, és amúgy is...biciklizni esetleg a cirkuszi medvék tudnak. de ha valaki jobban belegondol, nem is beszélek rébuszokban, és nem vagyok hülye flúgos, aki nem tudja milyen évszak van, és este 10-kor is eszik, mert kórosan sovány, és most muszály híznia.(amúgy ez igaz). szóval hülye is vagyok, meg kórosan sovány is, úgyhogy most egy 3H-s(halmozottan hátrányos helyzetű) blogját olvasod. vagyis. azért nem kell a halnak a bicikli, mert nincs is mire használnia. és az embernek miért is nem kell internet? mert....

Avagy érvek az Internet ellen és mellet:

Ellen:

-az interneten BÁRKI nézhet pronót. (még szegény kiskorúak is)

-gonosz pedofil emberek levélszexelnek kiskorúakkal, vagy nagykorúakkal. ez mindegy, ugyanúgy borzasztó.

-bármilyen vírus segítségével megszerezhetik a jelszavaid.

-ha netezel, nem lesz időd mozogni, és elhízol.

-ahelyett, hogy a barátaiddal személyesen találkozol, msn-ezel velük.

-fizetni kell érte, havonta.

Mellet:

-bármikor, és bárhol kapcsolatba léphetsz a haverokkal.

-ingyen mozi, zene, képek, témák, könyvek.

-kajarendelés, vatera, ebuy, netes könyvrendelés, árurendelés.

-segítség bármilyen házihoz.

-fogyitippeket, és fitnessz ötleteket ad Neked bármilyen fogyival kapcsolatosan.

-pillanatok alatt tájékozódhatsz a legfrissebb hírekről. akár belföldi, akár külföldi.

De...ha az ember elolvassa ezeket az érveket és ellenérveket, eldöntheti, igaz-e a mondásom, miszerint halnak a bicikli, embernek meg internet. mert már mindenkivel történt netes baki, vagy valami attrocitás. és persze ezt nehéz megemészteni. de ott van a jó öreg napiszar, ami percek alatt felvidít. szóval...net vagy nem net?ez itt a kérdés. és ezt mindenki döntse el saját maga.

...a kurva eső. na, jó nem indítom a mai bejegyzésem egy ocsmány szóval, de azért mégis. már lassan március lesz, a boltokban(hagy ne soroljak márkákat) már itt a tavaszi kollekció, meg persze az újságok is jelentetik halomra a márciusi számokat. az ember lánya kinéz az ablakon, és eltűnődik: ez lenne a tavasz? mindenhol hólé, eső, sár, saras hókupacok, elsárgult fűcsomók. persze mosoly villan át az ember arcán, ha belegondol milyen jó volt a nyáron, a csíknyi kis sortban szaladgálni, falatnyi topban biciklizni, vagy extra szexi fürdőruciban pancsizni a medencében. erre itt van már lassan a 3. hónapja a winter, és érezteti nyomasztó kisugárzását az emberrel. ha kimegyek az utcára, az arcomba csap a hideg szél, és persze +5-10 kg-al többnek tűnök a télikabátban. szóval-most ismétlem önmagam-kurva jó hogy tél van. ilyenkor annyi csokit falunk, hogy azt sem tudom, ma kb. mennyi fölösleges svéd bonbont zabáltam meg, csak úgy 5 perc alatt, bánatomban, hogy tél van. és hogy esik az eső. aztán meg nem esett jól sportolni. mert minden ÚGY nyomaszt. hanem leültem a kis 50 cm-es tévém elé, és unalmasan néztem a hal a tortánt, ami már lassan 5 éve nyomasztja az embert. (ha már pusztán a tél nem lenne elég). aztán ha elunom a sok evő celebet, átkapcsolok az mtv-re(NEM, nem a magyar tv-re, hanem a music tv-ra) és nézem a nyári sorozatokat. isten ments, nem a béjwaccs-ot(ahogy az értelmi ismeri), a "dögös" pam andersonnal. isten ments. csak ugye néha kell egy kis áramszünet... főleg ilyenkor télen, amikor annyit eszünk csokit, hogy az ember azt sem tudja most mi van. és persze tényleg jó lenne, ha kisütne a nap, elolvadna a hó, visszajönnének a fecskék, és kinyilnának a hóvirágok....de álmodozni lehet.

...azaz a szivárvány színei. az az ember, aki látott már szivárványt, az tudja, hogy a szivárványban csupa szép, boldog szín van. semmi fekete, szürke, zöld vagy fehér. rózsaszín, sárga, kék és lila. boldog színek, amiktől az ember is boldog. de azon elgondolkodott már valaki, hogy a szivárvány egy becsapás, egy illúzió, ami az emberi boldogságot, mint valami fogyasztói cikket állítja be? pedig ez nem így van. boldognak nem nehéz, de nem is könnyű lenni. vannak emberek, akik már csupán attól boldogok, ha fogynak pár kilót, vagy megveszik a kedvenc újságukat. vagy isznak egy csésze zöld teát, vagy finom ebédet főznek. igen, ennek az embernek az élete inkább hasonlít egy szivárványhoz, mintsem annak, akit kurvára nehéz boldoggá tenni. reggel-este csak szomorkodik, az élet rossz oldalát nézi. vérbeli pesszimista. nem örül ha valamiben 80%-osan teljesít. maximalista. nem örül az ételnek, vagy egy kis ajándéknak. nem örül a barátainak, vagy egy jó dalnak. nem örül annak, ha valalki vele nevet (vagy csak akar nevetni)és utálja, ha megpróbálják felvidiítani. ez az embertípus a fekete, szürke, zöld és fehér színcsoporthoz tartozik. a profi pesszimista, az elszánt maximalista, a vérbeli zsémbes fajta. aki nem nevet ha szivárványt lát. és valljuk be melyikből van több? igen, eltaláltad a fekete csoportból. mert igen, boldogító ha lead az ember 1-2 kg-ot, de azt ugyanúgy fel is hízza. boldog az ember, ha kap egy kicsi ajándékot, de titkon azt gondolja: egy száz forintos ócskasággal akar megvesztegetni? miért nem tudta a drágábbat megvenni?

nos igen. a tanulság az, hogy a szivárvány illúzió, és persze csak a társadalom meséli be magának, hogy minden ember boldog, ha szivárványt lát. mert persze a szürke, fekete és zöld hiányzik belőle.

...azaz narancstámadás. nem vagyok egy perez hilton, de azért szókincshiányban sem szenvedek. szóval 2010-et írunk, szuper, és semmi változás. új évtized, az ember azt hinné,rögtön minden megváltozik, de nem. ma is kínai importnarancsot eszem, a testsúlyom miatt aggódom, és késő estig horrofilmet nézek. kedvenc műsorom a topmodell leszek, amiben kedvemre hasonlítgathatom magam anorexia nervosában szenvedő modellecskékhez. amúgy. a narancs támad, habár nem szó szerint. a kínai importnarancsom íze édes, akár a méz(na, jó ennyire ne legyünk érzelgősek)és lédús, mint egy pohár gyümölcslé(ez igaz.)az import narancs mellet megfigyelem, amint a villát fölemelem, hogy mcdonald's villa igen csak el van hajolva.a kertészsalihoz adnak kis fehér műanyag villát a mekiben.(mert hát én így hívom). megveszem a salátát, dupla öntetet kérek. mert igen, én is egy súlymániás kis picsa vagyok, akit mága szippantott a modern technika, a divatvilág és a zene. mert hát egy menő csaj mit csinál szombat este? igen nem blogot ír, a kínai importnarancsról, és az anorexiáról, hanem beszívva riszálja a szottyadt kis seggét egy olcsó camparival a kezében, valami fémenő kis diszkóban. és ez a menő csaj? ugyan már, emberek, nem a 2000-es évek elején vagyunk. a mai menő csaj louis vuitton táskában parádézik végig az andrássy úton, és kisbetűvel kezdi a mondatot(ez nem utalás)és legfeljebb 300 ezres PDA-ja van. és nem jár diszkóba. a menő házibulikra persze elmegy, de nem részegedik le, és nem szív füvet. nem is cigizik. túl sokat költött porcelánfogakra:D

na de ennyit a menő csajokról, és a szombat estékről. visszatérek a kínai importnarancsomhoz, és egy olcsó költségvetésű horrofilmen megpróbálok nem röhögni